Koreaiak - Koreans

A 13. századtól állandó harc folyt Koreában az idegen hódítók ellen. A 13-14. században Korea mongol uralom allatt állt, a 14. század végén pedig a kezdetben kínai befolyás alatt álló Li-dinasztia került hatalomra. 1637-ben a mandzsu Csing-dinasztiától került - kezdetben tényleges, később névleges - függésbe az ország.

A kínai kolóniákat a koreai törzsekből alakuló három fejedelemség hódította meg. Ez a Három Fejedelemség kora, a 4-7. század. Ekkor terjedt el a buddhizmus. Jelentősek a sírleletek, mint az anaki síré, melynek másolatát a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum őrzi. A sír festményei a kínai festészet emlékei, de a csarnok oszlopos szerkezete és gerendás boltszerkezete már a koreai művészet későbbi jellegzetessége. Ez az építészeti forma jellemzi a következő korszakot, a Silla-fejedelemség alatt egyesült birodalom korszakát 668-tól 918-ig. A korszak kivételes emléke Sokkuram buddhista kápolnája, gránit domborművekkel, melyeken indiai hatás keveredik az egykorú kínai Tang-kor stílusával. A korban jelentős volt a bronz kisplasztika is, ezek főként sírokból kerültek elő. A pagodák szerkezeti megoldása bonyolultabbá vált. A Koryo-birodalom (918-1392) ideje alatt Korea is szenvedett a Kínát meghódító mongoloktól. Ekkor terjedt el Koreában a zen-buddhizmus eszméje és művészete. Az kínai szerkezetű csarnokok és míves kőpagodák épültek. A szobrászat emléke a Nonsan közelében emelt hatalmas Maitreya-szobor. 1392-ben a Yi-dinasztia meghonosította a konfucianizmust, a félsziget nevét Chosenre változtatta. Uralkodóvá vált a hivatalnokok kultúrája, akik a tusfestést gyakorolták. Ennek korai mesterei Kang Hui-an (1419-65) és T'anun (másnéven Yi Chong, 1541-?), akik még a kínai szellemet képviselik. Kyomjae (Chong Son, 1676-1759) már a koreai táj sajátos hangulatát ragadta meg. Jelentős mesterek még Hewon (Sin Yun-Bok, 1758-1820 k.); Kungjae (Kim Tuk-Sin, 1754-1822); Tanwon (Kim Hong-Do, 1760-1820 k.). Wandang (Kim Chong-Hi, 1786-1856) a kalligráfiából merített ihletet.

Buddha szobra Korea nemzeti kincséből.

Wikipédia